Turbós vagy kondenzációs? — miért nem mindegy a kéménynek

Körtvélyesi Áron Körtvélyesi Áron ügyvezető · Magyar Kéménygyártó Kft.
2 perc olvasás · Tudástár
A turbós és a kondenzációs gázkazán kívülről ugyanolyan „fehér doboz”, a kémény szempontjából mégis két különböző berendezés: a turbós készülék nulla nyomással, ~120 °C-os füstgázzal dolgozik, a kondenzációs túlnyomással, ~60 °C-os, páradús égéstermékkel — ezért nem cserélhetők szabadon ugyanazon az égéstermék-elvezetőn.

Az ErP-rendeletek hazai bevezetése óta elromlott turbós készülék helyére egyedi égéstermék-elvezetőre már csak alacsony károsanyag-kibocsátású kondenzációs gázkészülék szerelhető. Sokan ezért „csak kicserélik” a kazánt — és éppen itt a hiba: a gyűjtőkéményen a szabálytalanul rákötött kondenzációs készülék az egész ház üzemét labilissá teheti. Fontos tudni azt is, hogy a társasházi gyűjtőkémény a ház közös, osztatlan tulajdona: a készülékcsere rajta tervköteles, az egyszerűsített készülékcsere — amit a gázszerelő önállóan végez — ebben az esetben nem járható út.

TulajdonságHagyományos „turbós”Kondenzációs
Égőtér a felállítási térhez képestzártzárt
Füstgáz-ventilátor üzemeállandó fordulatszámfordulatszám-szabályozott
Belépési nyomás a kéményjáratbanullatúlnyomás
Égéstermék hőmérséklete~120 °C~60 °C
Gázégő modulációs tartománya50–100%20–100%
Kondenzvíz a készülékbőlnincsvan — ettől „kondenzációs”
Kondenzvíz az elvezetésbennincsrészleges, de van

Ennek a műszaki különbségnek a kezelésére született a vegyes üzemre is alkalmas, Construma-díjas KREA K2+ átalakítási technológia: a turbós és kondenzációs készülékek biztonságosan, egyszerre üzemelhetnek ugyanazon a gyűjtőkéményen.

Gyűjtőkémény-korszerűsítés kazáncsere nélkül
A cikkben említett rendszerek
KREA K2+