Gyakori kérdések

Nem készüléknév alapján érdemes kéményt választani. A szükséges rendszert és átmérőt a tüzelőberendezés műszaki adatai, a füstgáz jellemzői, a szükséges huzat, a kémény magassága és nyomvonala alapján kell meghatározni. Hagyományos, természetes huzatú szilárd tüzelésnél a KREA BASIC lehet megfelelő választás, ha a készülék adatai és a méretezés ezt igazolják.

A jelölés több különböző tulajdonságot ír le. A T600 a hőmérsékleti osztály, az N1 a természetes huzatú, negatív nyomású üzemhez tartozó nyomásosztály, a D száraz üzemet jelöl, a G pedig koromégés-állóságot. Az 50 az éghető anyagoktól tartandó, a minősítéshez tartozó távolságérték része. A teljes jelölést mindig együtt kell értelmezni, nem külön-külön.

Nincs általánosan „jobb” anyag. A választást az üzemi hőmérséklet, a kondenzáció, a korróziós terhelés, a tüzelőanyag és a készülék előírásai határozzák meg. A KREA BASIC samott béléscsöves rendszer, míg más KREA rendszerek speciálisabb felhasználásokhoz fém égéstermék-elvezető elemeket alkalmaznak.

Nem. Ezeknél a készülékeknél különösen fontos a konkrét gyártói adatlap és a hő- és áramlástechnikai méretezés. Az üzemi hőmérséklet, a kondenzáció és a korróziós igénybevétel eltérhet egy hagyományos kandallóétól, ezért a megfelelő KREA rendszert a tényleges készülékadatok alapján kell kiválasztani.

Nem. A túl nagy keresztmetszetben a füstgáz jobban lehűlhet, a túl kicsi keresztmetszet pedig túl nagy áramlási ellenállást okozhat. A kémény átmérőjét a tüzelőberendezéssel és a teljes nyomvonallal együtt kell méretezni.

Nem minden kéménynél indokolt. Egy sapka a csapadék bejutását mérsékelheti, ugyanakkor a kitorkollás körüli légáramlást és ezzel a huzatviszonyokat is befolyásolhatja. Alkalmazását a kémény típusa és a helyi körülmények alapján érdemes eldönteni.

A szükséges keresztmetszetet műszaki méretezéssel kell meghatározni. Egyszerűbb, a webes kalkulátor által lefedett esetekben a KREA kalkulátor előzetes segítséget adhat, de összetettebb rendszereknél tervezői vagy szakértői méretezés szükséges.

Olyan égéstermék-elvezető rendszer kell, amelyet az adott készülékhez méreteztek, alkalmas a keletkező kondenzátum kezelésére, és megfelel az adott üzemhez szükséges tömörségi és nyomáskövetelményeknek. Nem elegendő csak azt nézni, hogy a cső anyaga „saválló” vagy „műanyag”: a teljes rendszer minősítése és a készülék gyártói előírása a döntő.

Az égéstermék vízgőzt tartalmaz. Ha megfelelően lehűl, a vízgőz egy része folyadékként kicsapódik. Kondenzációs kazánnál ez a működés rendes része, ezért az égéstermék-elvezető rendszernek a kondenzátumot el kell viselnie és szabályosan el kell vezetnie.

Az N1 természetes huzatú, negatív nyomású égéstermék-elvezetéshez kapcsolódó nyomásosztály. A P1 pozitív nyomású üzemhez tartozik, ahol a rendszer tömörsége magasabb követelmény szerint vizsgálandó. A KREA K2+ ATB-je a rendszer gáztömörségét P1 nyomásosztályban rögzíti.

Azt, hogy rendeltetésszerű működés közben a rendszerben kondenzátum keletkezhet. Ilyen esetben az égéstermék-elvezető anyagainak, tömítéseinek és csatlakozásainak alkalmasnak kell lenniük erre az igénybevételre, és a kondenzátum elvezetéséről is gondoskodni kell. A KREA K2+ ATB-je W besorolást rögzít.

A KREA K2+ meglévő gyűjtőkémények korszerűsítésére szolgáló túlnyomásos, gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetési megoldás. A hatályos ATB szerint kerámia/samott és fém LAS turbó gyűjtőkémények felújítására alkalmazható kondenzációs, illetve kondenzációs és turbós készülékek egyidejű üzeméhez. Termofor és mellékcsatornás gyűjtőkéményekre külön alkalmazási módot tartalmaz az ATB.

Mert a kondenzációs készülék működési feltételei eltérhetnek attól, amire a régi gyűjtőkéményt tervezték. Más lehet a nyomásviszony, és kondenzátum is keletkezik. A közös rendszer alkalmasságát ezért minden készülékcsere előtt hő- és áramlástechnikai méretezéssel kell ellenőrizni, és szükség esetén korszerűsíteni kell.

A hatályos ATB szerint a KREA K2+ rendszerben kondenzációs és száraz üzemű, turbós gázkészülékek egyidejűleg is üzemeltethetők, ha ezt a hő- és áramlástechnikai méretezés igazolja, és az összes alkalmazási feltételt betartják. Ez teszi lehetővé, hogy egy társasházban ne feltétlenül kelljen minden működő turbós készüléket egyszerre kondenzációsra cserélni.

Az ATB szerint hő- és áramlástechnikai méretezéssel igazoltan legfeljebb 12 zárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés köthető egy égéstermék-elvezető berendezésbe, szintenként legfeljebb 4 készülékkel. Az ATB az egyedi készülék legnagyobb teljesítményét 23 kW-ban határozza meg. Ez felső alkalmazási határ, nem automatikus méretezési szabály: minden konkrét rendszert külön számítani kell.

Csak akkor, ha a teljes égéstermék-elvezető rendszer téli és nyári állapotra elvégzett hő- és áramlástechnikai méretezése kedvező eredményt ad. Ezt a hatályos ATB külön előírja.

A gyártói grafikus előméretezést figyelembe kell venni, de ez nem helyettesíti az MSZ EN 13384-2 szerinti hő- és áramlástechnikai méretezést. Az ATB előírása szerint ezt minden ilyen égéstermék-elvezető rendszer tervezésekor el kell végezni.

A gyűjtő égéstermék-járat és az egyes készülékek közötti visszaáramlás megakadályozása. Az ATB szerint csak olyan készülék csatlakoztatható, amely vagy gyárilag rendelkezik automatikus égéstermék-csappantyúval, vagy a gyűjtőjárathoz történő csatlakozás előtt beépítik a KREA K2+ visszacsapó csappantyúját.

Igen. A 2026-os ATB külön, 6. számú mellékletet tartalmaz a KREA K2+ fémmembrános visszacsapó szelepről. A dokumentum szerint a korábbi gumimembrános kialakítást a gyakorlati üzemeltetési tapasztalatok alapján fejlesztették tovább saválló acél fémmembránra. A jelenlegi kialakítás két vékony saválló acéllemezből álló membránt használ.

Az ATB szerint egyes, ideiglenesen tovább üzemelő turbós készülékek égésterméke időszakosan eltérhetett a névleges üzemi paraméterektől. A kedvezőtlenebb és magasabb hőmérsékletű igénybevétel hosszú távon a gumimembrán öregedését vagy repedését okozhatta. A saválló acél fémmembránt ennek az igénybevételnek jobb elviselésére fejlesztették ki.

Az ATB szerint igen. A bekötőidomhoz tartozó csatlakozási pontok változatlanok maradtak, ezért a korábbi és az új kialakítású visszacsapó szelepek egymással csereszabatosak.

Az ATB 6. melléklete azt rögzíti, hogy a módosított fémmembrános visszacsapó szelepből a KREA K2+ rendszer részeként több ezer darab került beépítésre. A dokumentum az üzemeltetési tapasztalatok alapján megbízható működést és a gyártó tudomása szerint rendeltetésszerű használat mellett rendkívül alacsony meghibásodási arányt ír le.

Igen. A hatályos ATB előírja, hogy a csappantyúk működőképességét 2 évente felül kell vizsgálni, szükség szerint tisztítani és cserélni kell. Ezt a követelményt a garanciától függetlenül kell kezelni.

Az ATB előírja, hogy az égéstermék-elvezető rendszerben keletkező kondenzátumot vízzáron keresztül kell elvezetni. A műszaki mellékletek külön KREA K2+ kondenzátum-visszavezető és kondenzvíz-elvezető elemeket is tartalmaznak.

Az ATB szerint a kivitelezési munka minden esetben a teljes rendszer sikeres P1 szintű nyomáspróbájával fejeződik be. Egyes részletes munkamenetek 200 Pa nyomáshatárra végzett, dokumentált nyomáspróbát írnak le. Nem javasolt általánosan „két nyomáspróbát” kommunikálni: a hatályos fő előírás egyértelműen a kész rendszer sikeres P1 nyomáspróbáját követeli meg.

A megmaradó készülékeket és összekötő elemeiket ellenőrizni kell. Az ATB előírja többek között a megmaradó készülékek gáztechnikai ellenőrzését, szükség esetén szakszervizes beszabályozását, az összekötő elemek állapotvizsgálatát, valamint a turbós bekötési szakaszon az égéstermék paramétereinek ellenőrzéséhez szükséges mérőpont biztosítását.

Nem. A hatályos ATB kifejezetten előírja, hogy a megmaradó turbós készülékek égéstermék-elvezetőjéből az eredetileg behelyezett fojtótárcsákat el kell távolítani.

Nem feltétlenül. A kerámia/samott LAS rendszereknél az ATB előírja az eredeti béléscső megtartását, és a KREA K2+ bélésrendszer ebbe kerül. Fém LAS kéménynél az eredeti fém járat megtartható, ha a méretezett KREA K2+ rendszer elfér benne; bizonyos esetekben azonban az eredeti fém égéstermék-elvezető eltávolítása szükséges lehet.

Kerámia/samott LAS rendszernél az égési levegőt a KREA K2+ béléscső és a meglévő eredeti légbevezető járat közötti gyűrűs tér biztosítja. Fém LAS kéménynél az égési levegő az eredeti levegőaknán keresztül jut a készülékhez a koncentrikus bekötésen át. A pontos kialakítás az eredeti kémény típusától függ.

Nem a KREA K2+ ATB szerinti kialakításban. A dokumentum előírja, hogy a megmaradó fali csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a készülék ne szívhasson levegőt a helyiségből, vagyis ne működhessen B típusú üzemmódban.

A sikeres P1 nyomáspróbát követően az ATB előírja az égéstermék-elvezető berendezés illetékes kéményseprő szolgáltatónál történő felülvizsgálatának megrendelését. A korábban üzemben lévő gázkészülékek gáztechnikai ellenőrzését is el kell végezni, és szükség esetén szakszervizes beszabályozás szükséges.

Egy átlagos, 4-5 rákötéses gyűjtőkémény jellemzően egy munkanap alatt átalakítható; termofor kémények marásos felújítása +1 napot igényelhet.

Nem. Az ATB a két kiinduló rendszert külön kezeli. A LAS turbó gyűjtőkéményeknél lehetőség van kondenzációs és turbós készülékek vegyes üzemére. A Termofor és mellékcsatornás gyűjtőkémények felújítását az ATB külön mellékletben, kondenzációs kazánokhoz írja le. Ezt a különbséget a weboldalon is egyértelműen meg kell tartani.

A hatályos ATB Termofor-korszerűsítési leírása a meglévő nyitott égésterű készülékek leszerelésével és kondenzációs készülékekhez kialakított új rendszerrel számol. Ezért ezt nem szabad a turbós LAS rendszereknél ismert vegyes üzemmel összekeverni.

Igen. Az ATB részletes munkamenete előírja a hő- és áramlástechnikai méretezést, valamint a P1 nyomásosztálynak megfelelő, dokumentált nyomáspróbát.

A Magyar Kéménygyártó a KREA rendszerek gyártója. A helyszíni felmérést, tervezést, méretezést és kivitelezést megfelelő jogosultságú szakemberek és kivitelező partnerek végzik. A gyártó a rendszer elemeit és a hozzájuk tartozó műszaki dokumentációt biztosítja.

Legalább az adott kéményre készített hő- és áramlástechnikai méretezést, a beépített rendszer azonosítható műszaki dokumentációját, a nyomáspróba dokumentálását, valamint az átadáshoz és kéményseprői felülvizsgálathoz szükséges iratokat érdemes ellenőrizni. A konkrét dokumentumlista a projekt és az alkalmazandó előírások függvénye.

A legbiztosabb alap az azonosítható KREA rendszerelemek, a kivitelezési és átadási dokumentáció, valamint a rendszerhez tartozó gyártói műszaki iratok együttes ellenőrzése. Kétség esetén érdemes a gyártót bevonni az azonosításba.

A jelenlegi KTI Alkalmazástechnikai Bizonyítvány a KREA K2+ meghatározott gyűjtőkémény-korszerűsítési technológiájának műszaki jellemzőit, alkalmazási területét és kötelező alkalmazási feltételeit rögzíti. Nem általános reklámminősítés, és nem helyettesíti az adott projekt tervezését, méretezését, kivitelezési ellenőrzéseit vagy az egyéb szükséges hatósági és szakmai eljárásokat.

A dokumentum érvényessége 2026. július 10-én kezdődött, és változatlan jellemzők mellett 2031. július 10-ig tart, utóellenőrzési feltételhez kötötten. Az ATB előír egy időközi utóellenőrzést is.

Az ár a rendszer típusától, átmérőjétől, magasságától, tartozékaitól és a konkrét építési helyzettől függ. Családi házas rendszerhez a kalkulátor adhat előzetes támpontot. Társasházi gyűjtőkémény-korszerűsítésnél helyszíni felmérés és egyedi műszaki tartalom szükséges.

A kivitelezési ajánlatot a helyszínt felmérő és a munkát végző kivitelező partner adja. A Magyar Kéménygyártó gyártóként a KREA rendszer elemeit és műszaki hátterét biztosítja.